ÉRTÉKTÁR ELEMEK

A VÉPI PLÉBÁNIA TEMPLOM

A vépi templomot, egyes feljegyzések szerint a XII-XIII. században emelték Szent András apostol tiszteletére.

A kéttornyú, fazsindelyes templom, román stílusban épült, egyhajós, a szentélye és a sekrestyéje boltozott, a hajó kazettás mennyezetű volt. A templom ábrázolása fennmaradt egy régi – Vas megyében a legrégibb – mezővárosi pecsét lenyomaton. Itt jól kivehető a két torony, a timpanon, a tornyok között a kapu. A pecsét körfelirata: VÉP INRI EOR 1586.

Kisebb renoválások és építkezések – pl. 1756-ban új sekrestye – után, 1774-ben barokk jellegű átépítés történt – melyet 1775-ben szintén a mezőváros pecsétjén is megörökítettek – amikor is a két torony helyett már csak egy, de a korábbiaknál magasabb tornyot építettek, beboltozták a hajót, hagymakupolával, s a tetején a ma is meglévő kettős kereszttel látták el.

Feltételezhetően az egyik kisebb, - 1734-ben végzett - főként a templombelsőt érintő átalakítás során nyerte el új titulusát a Jézus Tábor-hegyén történő színében elváltozását, röviden Urunk színeváltozását. A templomot az átépítés után csak megáldották, felszentelésére – melyet Szily János az első szombathelyi megyéspüspök végzett - 1788-ban került sor.

Legjelentősebb átalakítás az 1848-53-as időszakra datálható. Ekkor alakították ki a kereszthajókat, a szentély mai formáját, a födémrendszert. A temető kerítést is ekkor bontották el. 1898-ban a déli sekrestyét, illetve a felette lévő oratóriumot bővítették.

1929-ben külső és belső felújítás történt, melyet a kegyúr- gróf Erdődy Sándor –és Sütő György vépi gazda  finanszírozott. 1962-ben és 1977-ben szintén külső renoválást végeztek.

Kisebb javításokat követően 1996-ban renoválták a templombelsőt az eredeti minták és színek alapján. Restaurátor Csombor István.

Ekkor került sor a gróf Erdődy Lászlóné által 1762-ben adományozott Czestochowai Mária kép felújítására is. A kép sokáig a templom mellékoltárát díszítette, majd a keresztelő kút felett, később a déli sekrestyében helyezték el. A képet Jasna Górán egy pálos szerzetes festette utolsó munkájaként, s hozzáérintették az eredeti kegyképhez így annak csoda tévő ereje átáramlott erre a másolatra is. Később a porosz-osztrák háborúk idején elmenekítették Lepoglavába, az ottani pálos kolostorba. Innen szerezte meg gróf Erdődy Lászlóné s hozatta a vépi plébánia templomba. Az  ikon története latin nyelven a kép hátoldalán olvasható. Az 1996-os felújítás során Marosfalvy Antal restaurálta és újra a templomban helyezték el, majd 2015-ben a déli vagy Iparos sekrestye felújítása során átkerült jelenlegi helyére. A képet az egyházközség szentkép formájában is megjelentette, melynek hátoldalán egy régi csak Vépen imádkozott Mária dicséret került, ami szintén felkerült a helyi értékek közé. Eredete a rekatolizációhoz köthető. Ebben az időszakban Vépen ferences és jezsuita szerzetesek szolgáltak a plébánián, valószínűsíthető, hogy ők vezették be az alábbi imát.

Örvendezz, Mária, Istennek anyja,

makula nélkül való Szent Szűz!

Örvendezz, mert az angyal neked

örömet hirdetett!

Örvendezz, mert te szülted az

Örök Világosságot!

Örvendezz, ó, Istennek anyja, Mária!

Örvendezz, aki szültél és sérelem

nélkül maradtál!

Örülj, igaz Világosságnak

szerelmes szülője,

Mert téged dicsérnek és tisztelnek

minden nemzetségek!

Kérünk téged, légy szószólónk

a te szerelmes Szent Fiadnál,

a mi urunk Jézus Krisztusnál!

Asszonyunk, Szűz Mária! Istennek

Szent Anyja, imádkozzál érettünk,

bűnösökért, most és halálunk óráján.

Ámen.

Ezt a mai napig az Úrangyala záró imádságaként imádkozzák a vépi hívek.